A környék az ókor óta lakott
A település neve a magyarok közt kedvelt Csaba keresztnévből származik.
A növekvő számú békéscsabai református hívek felkérték Nyárády László békési református lelkészt, hogy alkalmanként tartson istentiszteletet a településen. A lelkész az első szertartást 1904. december 26-án tartotta. A békéscsabai reformátusok egyházalapítási céllal gyűjtést szerveztek, valamint bizottságot hoztak létre. 1906-ban a békési anyaegyházzal tárgyaltak eredménytelenül. 1907. február 17-én Futó Zoltán egyházmegyei lelkészi főjegyző tevékenységének köszönhetően megalakult a békéscsabai református anyaegyház. Az első lelkész Koppányi Gyula szentesi segédlelkész lett. Istentiszteleteket a Rudolf Főgimnázium tornatermében, majd a presbitérium üléstermében tartottak.
Békéscsaba a Deák utcai telekkel és anyagi támogatással járult hozzá a református templom felépítéséhez. Jelentős adománnyal támogatta az építkezést Bogár Dániel földbirtokos, községi gyám és neje, Povázsay Mária. Az adakozók között volt többek között Pándy István ügyvéd, Márialaky József honvédhuszár-ezredes, Varságh Béla gyógyszerész, Koren Pál evangélikus lelkipásztor és Haraszti Sándor.
A terveket Wagner József építőmester készítette, a kivitelezést Kázsmér András és Zámecsnik Sándor cége végezte. A szakértői ellenőrzésért Ádám Gusztáv városi mérnök és Áchim László felelt. A templom alapkövét 1912. március 31-én tették le. Az építkezést a Bohn M. és fiai cég 20 000 téglával segítette. A kivitelezésre a Vallás- és Közoktatási miniszter államsegélyt biztosított. A harangöntést Seltenhofer Frigyes végezte. Dr. Debreczeni Lajosné adományozó kérésére az 1 049 kilogrammos harangot lánya után Gabriellának nevezték el. A templom egyetlen harangját hadi célra egyik világháború idején sem szállították el. Az asztalosmunkákat Martincsek Károly készítette. A templom berendezését többen adománnyal segítették. A templomtornyot Viski Dezső bádogosmester építtette. 1912. augusztus 18-án került fel a gomb, a kakas és a csillag a toronyra. Keller József segéd hat pohár áldomást is megivott az építmény tetején. 1912 szeptemberére elkészült a lelkészlak. Szánthó Bella, békési úrnő 5 000 koronát ajánlott fel az orgona javára. A 11 változatú hangszert Rieger Ottó vállalata készítette el 1912 decemberére. A református templomot 1912. december 15-én szentelte fel dr. Balthazár Dezső püspök. A neoromán stílusú templomnak 280 ülőhelye van.
Az egyház 1933-ban ingatlant vásárolt a nőegylet számára a Zsilinszky utcában (ma Dózsa György út). 1959-ben befejeződött a templom felújítása. 1975-ben megépült a templom kerítése. 1977-ben leégett a Dózsa György úti épület, pótlására 1978-ban gyülekezeti ház épült a templom udvarán. 1985-ben egy szélvihar miatt megsérült a toronysüveg. A helyreállítás még az év nyarán megtörtént. A leesett kakast csillaggal pótolták, mivel nem volt olyan mester, aki újat készített volna. A felszentelés nyolcvanadik évfordulójára, 1992-re megvalósult a templom renoválása (fűtési rendszer kialakítása, ablakcsere, festés). 2002-ben Szeverényi Mihály békéscsabai festőművész elkészítette az új ólomüveg ablakok terveit. A kivitelezést 2003-ban a hódmezővásárhelyi Rozetta Üvegstúdió Bt. végezte. 2008-ban Zsiros József új harangot adományozott a református gyülekezetnek. A felszentelést Dr. Bölcskei Gusztáv református lelkész végezte. 2008-ban Dr. Bölcskei Gusztáv és Csaba Péter (Koppányi Gyula unokája) leleplezte Koppányi Gyula szobrát a templom kertjében. 2012-ben – a templomépítés centenáriumának évében – rendbehozták a gyülekezeti terem plafonját, kifestették a templom belsejét, stílusában illeszkedő kovácsoltvas kerítést helyeztek el a templom köré, valamint lecserélték az udvar térburkolatát. 2017-ben a reformáció 500. évfordulója alkalmából faragott emlékoszlopot állították a templomkertben.
Békésvármegye története. II. kötet (1896) | Arcanum. adt.arcanum.com.
A település neve a magyarok közt kedvelt Csaba keresztnévből származik.
, azonban az Oszmán Birodalom ellen folytatott felszabadító harcok során a lakosság elmenekült,
Az elvadult vidék újratelepítését Harruckern János György szervezte, aki evangélikus szlovákokat telepített le a vallásszabadság ígéretével, így lett az idők folyamán a magyarországi szlovákság kulturális központjává.
A település neve a magyarok közt kedvelt Csaba keresztnévből származik. Önálló gyülekezetté 1907-ben vált az ekkor még alig 1000 lelket számláló közösség.
a gyülekezet főgondnoka nagyarányú támogatásából és a különböző felekezetű emberek adományából. Továbbá Bogár Dániel földbirtokos és felesége, Povázsay Mária adományából. A templom terveket Wagner Ferenc készítette el. A csillagboltozatos egyhajós templom 280 ülőhellyel várja az Isten megszólítására vágyókat. A gyülekezet tagjai kezdetben hivatalból idehelyezett köztisztviselők, iparosok és törpebirtokosok voltak, majd a közösség növekedéséhez nem csak a trianoni békediktátum elől menekülők, hanem az 1947-ben a felvidéki kitelepítettek is hozzájárultak. A szülőföldjükről kiszakítottak pásztorolását az akkori református lelkipásztor, ifj. Koppányi Gyula kezdte meg.
, azonban az Oszmán Birodalom ellen folytatott felszabadító harcok során a lakosság elmenekült,
” Jobb az igazság útján sántikálni, mint nagy vidáman letérni róla. „A templomtérben pedig a református zászlón „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk” bibliai idézete olvasható.
A második harangnak majd 100 évig üres volt a helye, majd 2008-ban öntötték Gombos Miklós őrbottyáni műhelyében.
Felirata: „Gabriella Egy kis leányában boldog édesanya Dr. Debreceni Lajosné sz. Fejér Erzsébet Isten iránti hálából öntette e harangot a békéscsabai Református Egyháznak 1912-ben. Seltenhofer Frigyes és Fiai CS. és M.K: harangöntők Sopronban. Ma ha az én szómat halljátok meg ne keményítsétek a ti szíveteket Sid. 3:8. „
A neoromán stílusú templom észak-déli tájolású főhajóját széles kereszthajó keresztezi. Keleti és nyugati homlokzatán a tető csonkakontyolt végződésű. A hármas tagolású ablak fölötti oromzaton ikerablak látható. Tornya 44 méter magas. Félköríves bejáratát ión oszlopok fogják közre, fölötte a karzat ikerablak látható. A harangház alatt csigamotívumon nyugvó kagylódísz látható. A hosszúkás harangablak szegmensíves. A tornyot nyolcszögletű, karcsú süveg zárja. Főhomlokzatának két oldalán lépcsőtornyok húzódnak. Egyetlen harangját Seltenhofer Frigyes öntötte 1912-ben Sopronban Dr. Debreczeni Lajosné sz. Fejér Erzsébet adományából. Tömege: 1049 kg. A harang vasárnap fél 10 előtt 5 percig, 10 óra előtt pedig 10 percig szól.
Belseje 280 ülőhelyes, 21,5 méter hosszú és 11 méter széles. Három szakaszra tagolódik. Az első, keskenyebb szakasz a szegmensíves kőkarzatnak és az azon elhelyezett, 1 manuálos, 11 regiszteres, 1912-ben készült, Rieger Ottó által tervezett, a templom stílusához jól illeszkedő szekrényű orgonának ad helyet. Ezután tágabb térszakaszba érkezünk, s végül a nyolcszög három oldalával záródó apszissal fejeződik be a térsor. Az apszisban, a belső tér fókuszpontjában helyezték el a Martincsek Károly asztalosmester munkája nyomán készült szószéket, melynek kosara a Mózes-széken (papi pad) nyugszik, előtte pedig a kerítéssel körbevett úrasztala, illetve a keresztelőmedence helyezkedik el. A belső tér sarkain hangsúlyos pillérek húzódnak, ezekre támaszkodik rá a Rabitz-mennyezet. Az orgona és a központi tér fölött is római keresztboltozat fedi a templomot. Kellemes, áhítatos hangulatot nyújtanak a református templomépítészetben nem gyakori, színes, festett üvegablakok. Ezek 2002-ben készültek el Szeverényi Mihály művészi tervezése és a hódmezõvásásrhelyi Rosetta BT. Üvegstúdió kivitelezése nyomán.
A népszámlálási adatok szerint 2001-ben 7400 református lakosa volt, míg 1911-ben, a templom felépülése után mindössze 1550-en voltak reformátusok. Istentiszteletet vasárnap 10-kor tartanak. 2007-ben lelkésze Marti Miklós lp. és felesége Marti Márta.
© 2026 Created by Hun-web-dev