Békéscsaba, Békés Megye székhelye és gazdasági központja az Alföld dél-keleti részén terül el
Szegedtől 100, Debrecentől 130, a fővárostól 230 és a legközelebbi romániai határátkelőtől 20 kilométerre.
A település neve a magyarok közt kedvelt Csaba keresztnévből származik. A környék az ókor óta lakott, de az Árpád-kori települést az 1332–1337-es pápai tizedjegyzékben említik először.
A település református hitre tért és a 17. században még iskolát is tartottak fenn, azonban az  Oszmán Birodalom  ellen folytatott  felszabadító harcok  során a lakosság elmenekült, majd 1703-ban a gyulai rácok felgyújtották a települést, így az elnéptelenedett. Az elvadult vidék újratelepítését Harruckern János György szervezte, aki evangélikus szlovákokat telepített le a vallásszabadság ígéretével, így lett az idők folyamán a magyarországi szlovákság kulturális központjává. Reformátusok később érkeztek
s 1907-ben alapítottak gyülekezetet. A templom id. Koppányi Gyula lelkipásztorsága idején az alapítás után öt évvel Wágner József tervei alapján neoromán stílusban épült fel, a gyülekezet
főgondnoka nagyarányú támogatásából és a különböző felekezetű emberek adományából. A csillagboltozatos egyhajós templom 280 ülőhellyel várja az Isten megszólítására vágyókat. A gyülekezet tagjai kezdetben hivatalból idehelyezett köztisztviselők, iparosok és törpebirtokosok voltak, majd a közösség növekedéséhez nem csak a trianoni békediktátum elől menekülők, hanem az 1947-ben a felvidéki kitelepítettek is hozzájárultak. A szülőföldjükről kiszakítottak pásztorolását az akkori református lelkipásztor, ifj. Koppányi Gyula kezdte meg. A református templomok között
ritkaságnak számító szimbólumokat megjelenítő színes üvegablakok Szeverényi Mihály kortárs festőművész tervei alapján 2003-ban kerültek beépítésre.

A reformáció 500 éves évfordulóján egy feliratos kő került a bejáróra Kálvin János szavaival:” Jobb az igazság útján sántikálni, mint nagy vidáman letérni róla. „A templomtérben pedig a református zászlón „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk” bibliai idézete olvasható.
A 36 méter magas toronyban ma már két harang hív imádságra. A második harangnak majd 100 évig üres volt a helye, majd 2008-ban öntötték Gombos Miklós őrbottyáni műhelyében.
A délidőben megszólaló régi, Gabriella nevű 1039 kilogrammos harangot a templomépítés évében Seltenhofer Frigyes soproni műhelyében öntötték a Hadügyminisztériumtól kapott ágyúércből.
Felirata: „Gabriella Egy kis leányában boldog édesanya Dr. Debreceni Lajosné sz. Fejér Erzsébet Isten iránti hálából öntette e harangot a békéscsabai Református Egyháznak 1912-ben. Seltenhofer Frigyes és Fiai CS. és M.K: harangöntők Sopronban. Ma ha az én szómat halljátok meg ne keményítsétek a ti szíveteket Sid. 3:8. „
Forrás:
Cs. Szabó István: A Békéscsabai Református Egyház története
Békésvármegye története. II. kötet (1896) | Arcanum. adt.arcanum.com.