Gyülekezeti élet

 

 

 

kekkeresztpajzs

A Kékkereszt Misszió alkalmai

A hónap minden hónap második és negyedik szerdáján  gyülekezetünk ad otthont a Kékkereszt Egyesület missziói alkalmának, ahol az alkoholizmusból vagy egyéb szenvedélybetegségből szabadulni vágyó, illetve az ezekből már szabadulást nyert testvéreink találkozhatnak egymással. Ezeken az alkalmakon Cs. Kiss Andor békési református lelkipásztor vezetésével az Ige mellett csendesedhetnek el, s egymás bizonyságtételeiből is épülhetnek a résztvevők.

 

Mindenkinek fontos a közösség, senki nem tud az életben, különösen nem a hitéletben „magányos farkasként” boldogulni. Különösen igaz ez a megállapítás azokra, akik nagy mélységekből, vagy annak a fenyegetettségéből menekültek meg. A Sátán, aki egyszer már belerángatta az embert egy megkötözöttségbe, nem könnyen ereszti, ha ő abból szabadulni akar. Sok a kísértés, a csüggedés, a szabadulás előtt is, néha többször „neki kell futni”, míg végre meg tudja ragadni az ember az elkészített segítséget. A szabadulás után is sok a küzdelem, a visszahúzó erő, s mikor az ember megkezdi a szabad életét, szembe kell néznie a veszteségekkel. Elkel ilyenkor a testvéri segítség és biztatás. Erre és az örömök megosztására, a másokat bátorító bizonyságtételek elmondására is szolgálnak ezek az alkalmak az Ige mellett, testvéri közösségben.

 

Az alkalmakon szeretettel fogad a közösség minden kedves érdeklődőt, nem csak az „érintetteket”.

 

Dr. Szabó Andrea

Gyülekezeti bibliaóra

A gyülekezeti alkalmak közül számomra a keddi bibliaóra jelenti azt a közösségi együttlétet, ahol egymás hite által épülve, hetenként erőt és vezetést kapok. Néhány gondolatot megosztok a Testvérekkel is erről. Már a neve is elárulja – az együttlét központi része Isten Igéjének, a Biblia kijelentésének mélyebb megismerése, személyes üzenetének a megértése.

A napi Igéről tart lelkipásztorunk rövid magyarázatot, s közösen keressük lelki életünk gyakorlati megéléséhez Isten üzenetét. Kérdések és kétségek is elhangozhatnak és személyes gondjainkat is megoszthatjuk egymással. Amint az elfogyasztott kenyér is átalakul erővé, gondolattá, úgy a „megemésztett” Ige átalakul békességgé, örömmé, türelemmé, megbocsátássá és közben minket is átalakít. A beszélgetést közös imádság zárja. Egymás terhét vállalva átélhetjük a Lélek közösségformáló erejét. Jézus ígérete szerint hisszük – az Atyánál meghallgatásra talál imádságunk /Máté ev.18:19./

Jó tudni, – akik szeretnének csatlakozni – hogy a vidám, kortalan keresztyének közössége, s az összetartó erő Krisztus ígérete: „ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben: ott vagyok közöttük.” /Máté ev.18:20./

Szabó Gézáné

Kátémagyarázatos Istentiszteleteink

A hétközi kátémagyarázatos Istentiszteletek nagyon kedves alkalmaink, ahol a Káté 52 Úrnapja szakaszolással halad az igehirdetés. A mindenkori kérdéskörhöz szolgáló gazdag bibliamagyarázattal épül a gyülekezet.

A Heidelbergi Káté a reformáció korában íródott, annak klasszikus iratai közzé tartozik. A Káté írói alapos tanítást adnak a hit dolgaiban. Nem az értelmünk igényeihez, hanem a lelkünkhöz akar szólni, a Biblia alapján. A Káté a református keresztény ember hitéleti meggyőződésének lenyomata, életére nézve zsinórmérték.

  • A Heidelbergi Káté 129 kérdés-feleletet tartalmaz és három főrészre osztott:
  • -Milyen nagy az én bűnöm és nyomorúságom.
  • -Mi módon szabadít meg Isten minden bűnömtől és nyomorúságomtól.
  • -Milyen hálával tartozom neki e szabadításáért.

Az első rész igehirdetései során, a kérdések alapján szembesültünk a bűneinkkel, nyomorúságainkkal. Az eredendő ősbűn miatt az ember önerőből nem tudja megtartani Isten Törvényét. Isten irgalmas és igazságos, a bűnt nem hagyja büntetlenül.

A második részben az ember megváltásáról szóló kérdés és felelet részletesen tanítja a gyülekezetet arra, hogy bűneinkért megváltásul egyedül Jézus Krisztus adatott azoknak akik hit által Ővele eggyé válnak és minden jótéteményét elfogadják. Isten a bűnbocsánatot kegyelemből, hit által egyedül Krisztus érdeméért ajándékozza. Jó volt újragondolni a sákramentumok kérdéseit, a szentkeresztségről és az úrvacsoráról. Segített a megismerésben, amikor a felekezetek közötti különbözőségekről is hallottunk.

A harmadik rész a háládatosságról szól, melynek alapja a Tízparancsolat és az Úrtól tanult imádság. A parancsolatokat bűnös ember megtartani nem tudja, de kérhetjük Istentől a Szentlélek segítségét hitünk építésére, erősítésére. Az igaz hit által teremthetjük a háládatosság gyümölcsét. Az imádkozás a hálaadás legfőbb része. Az Úrtól tanult imádság a „Mi Atyánk” arra tanít, hogy Isten kegyelmét és Szentlelkét azokkal közli, akik ezt Őtőle szüntelenül kérik. A kátémagyarázatos Istentisztelet jó alap lelki életünk építésére.

Most a másodszor véget érő Kátémagyarázat során sok és gazdag ajándékokat kaptunk –e tiszta forrásból, melynek alapjául a teljes Biblia szolgál.

Képíró Imre

Presbiteri bibliaórák

A gyülekezeti rétegalkalmak egyik speciális formája a presbiteri bibliaóra. Kettős minősítése abban áll, hogy egyrészt bibliaóra kategóriába tartozik, a résztvevők köre azonban a gyülekezetnek egy viszonylag szűk csoportjából, a presbiterek közül kerül ki.

Fel lehet tenni a kérdést: miért van szükség a bibliaórák ezen formájára, hiszen minden presbiternek lehetősége van a gyülekezeti bibliaórán való részvételre?

Úgy gondolom, hogy a presbiteri szolgálatnak az is része, hogy a gyülekezet szervezeti életének, gazdálkodásának segítése, felügyelete mellett a presbiter a rábízottaknak lelki téren is gondját tudja viselni – és ehhez a saját hitéletében, bibliaismeretében stabilnak kell lennie. Az a presbiter tud hitelesen forgolódni a gyülekezetben és pozitív befolyással lenni környezetére, aki igényt tart a lelki táplálékra, és aki igényes a lelki táplálékra. A presbiteri bibliaóra ilyen lehetőséget biztosít, amikor gyülekezet felelős elöljáró csoportja bizalmi körben, testvéri közösségben lehet együtt lelkipásztorával és a kiválasztott Igéről kötetlenül mód nyílik gondolatot cserélni.

Nagyon jó alkalom az egymás elmélyültebb megismerésére, hiszen az Ige által elindított és kimondott gondolatok csiszolódnak, finomulnak, helyükre kerülnek a beszélgetés közben, a gondolatok pedig személyiségünk részei – magunkat tárjuk fel kimondásukkal, szembesülünk hiányosságainkkal, megerősödhetünk meggyőződésünkben, vagy éppen utat adhatunk véleményünk megváltoztatásának. Minden hónap első vasárnapján érdemes ott lenni ezeken a bibliaórákon, mert erősíti a presbiteri közösséget és szorosabbá teszi az egymással és a lelkipásztorral való lelki kapcsolatot. Lelki egészségvédelmünket szolgálja és ezzel a gyülekezetben végzett munkánkra is jó hatással lehet.

A Biblia évében külön hangsúlyt kap a presbiteri bibliaóra, igyekezünk áldásait minél jobban kihasználni. A múlt század nagyrabecsült püspöke, Ravasz László „Istentől elhívott presbiter” című írásában feltette a kérdést: Milyen legyen a mindenkori református presbiter? A kritériumok sorában többek között az imádkozó, bűnbánó, hálaadó élet is szerepel. Ezekben a tulajdonságokban való megerősödésünknek az egyik hasznos lehetősége a presbiteri bibliaóra.

Dr. Tóth János

Vasárnapi istentisztelet

Egyik alkalommal megkérdezték, hogy van-e különbség teli templom vagy nyolc ember előtt való szolgálatban. Akkor is azt mondtam, hogy a különbség gyülekezetek között van: hol várnak produkciót és hol imádkoznak igehirdetésért. Gyülekezetünkben ez utóbbit érzem vasárnapról vasárnapra.

Elég sokan vagyunk ahhoz ilyenkor, hogy régi ismerősök találkozzanak, de azok is eljöhessenek, akik feltűnés nélkül bele akarnak szippantani az Egyház levegőjébe, Isten Igéjét, az írottat és hitünk és reménységünk szerint a hirdetett Igét is meghallják, közös énekléssel Istenhez kiáltsanak és egy kicsit másképp menjenek haza, mint ahogy idejöttek.

Azonban nagy öröm lelkipásztorként az is, amikor istentisztelet után beszélgető „szigeteket” és játszó gyermekeket látok, mert jelzik: él a gyülekezet.

Vasárnapi gyermek–istentisztelet

A gyerek-istentisztelet a vasárnapi istentisztelettel együtt kezdődik délelőtt tíz órakor, majd vele párhuzamosan zajlik.

A gyerekek a templom első padsoraiban gyülekeznek. Isten igéjének hallgatásában és az imádságban együtt vesznek részt a felnőttekkel. Az igehirdetés előtt kivonulnak a gyülekezeti ház nagytermébe az éppen soros, a szolgálatot ellátó gyermekmunkás vezetésével.

Ebben a szolgálatban Marti Márta, Kovácsné Julika, Baloghné Gabi, Dr. Tóthné Klári, és Tar Krisztián vesznek részt, megbeszélt beosztás szerint. A nagyteremben zajlik a gyermek-istentisztelet imádsággal, énekléssel, bibliai történet elmesélésével, aranymondás tanításával, bibliaolvasással, mindez a gyermekek lelki igényeinek és sajátosságainak megfelelő módon. A gyerek- istentisztelet a felnőtt istentisztelettel egy időben ér véget és a szülők jönnek a gyermekeikért.

Vasárnapi istentiszteletek a szórványokban és az idősek otthonában

Mezőmegyeren havi két alkalommal találkozunk a kicsi imaházban, ahol nagyon családias közösség gyűlik össze.

Telekgerendáson minden hónap első vasárnapjának délutánján az evangélikus templom ad helyet a református istentiszteletnek, ahol bár nagyon kicsi létszámban, de hűséggel gyűlnek össze a gyülekezeti tagok.

Konfirmáció-előkészítő órák

A konfirmációra felkészítő alkalmak szeptembertől májusig tartanak kedden 3-tól a gyerekek részére. A gyermekkonfirmációra bocsájtás feltételei az alkalmak rendszeres látogatása, valamint a legalább 16 istentiszteleten való részvétel.

A felnőtt konfirmációs alkalmak február 14-ig tartanak hétfő 17-órai kezdettel.

Konfi+

Ez az egykori Konyhaklub új neve. Tagjai  immár a parókia “Bárka” névre hallgató pincéjében gyülekeznek a gyülekezeti ház konyhája helyett. A 12 éves és idősebb korosztály négy lehetőség közül is választhat a vasárnap délelőtti időtöltést illetően.

Az első lehetőség az otthonmaradás – ezt határozottan NEM ajánljuk. A második a felnőtt istentisztelet látogatása. Ezt viszont határozottan ajánljuk. A gyerekórák pedig továbbra is nyitottak minden nagyobb gyermek, tini számára is. De ha úgy érzi egy fiatal, hogy kezd kinőni a gyermek-istentiszteletek világából, viszont a felnőtt istentisztelet még kissé kemény dió számára, akkor még mindig választhatja a Konfi+ foglalkozásait.

Heti fél óra, amikor a kis csapat keresi Isten országát, és az Ő igazságát a komoly beszélgetések, a humor, a játék és a közös együttlét öröme által.

Énekkar

Most következik néhány, fésületlen és rendezetlen gondolat, adat, vallomás az általam vezetett kis közösség életéről, megkísérelve a lehetetlent: mindegyik “réteg” kíváncsiságának kielégítését!

Vegyeskarunkat, nem is tudom igazán, hogy az egymás szeretete, vagy az éneklés szeretete tartja jobban össze? Nekem, őszintén bevallom, annyira az életem fontos része lett ez a kórus, hogy azt gondolom, miattuk és értük kaptam ajándékul a Teremtőtől a zenei talentumot.

Ha hideg van, ha fáradtak, ha gondjuk van az énekeseinknek, akkor is erőt vesznek magukon, vagy éppen itt kapnak erőt, ( ? ) és eljönnek munka után, s én ezért roppant módon tisztelem és szeretem mindannyiukat és ezen a helyen is köszönöm áldozatkészségüket, szorgalmukat, kitartásukat, erőfeszítéseiket!

Vannak, akik az énekkaron keresztül kapcsolódnak a gyülekezethez, s vannak a városban sokan, akik az énekkar koncertjeinek köszönhetően tudták meg egyáltalán, hogy a Deák utca árnyas lombjai alatt található egy kis “ékszerdoboz”, ami a mi templomunk… Ilyen módon, küldetésként is éljük meg az ünnepi Istentiszteleteken és egyházi alkalmakon kívüli énekléseinket.

A város nyilvántart, hív és elvár minden világi, városi, megyei rendezvényre, a KÓTA (Kórusok Országos Tanácsa) tagjaiként többször énekeltünk már Budapesten a Nemzeti Galériában, több vidéki és külföldi városban…, országos minősítésű “Ezüst” fokozattal büszkélkedhetünk. De a lényeg mindig ugyanaz: a hosszú és fáradtságos próbafolyamat végén fölcsendülő hangokkal szépséget, nyugalmat, békét, gondolatokat, üzeneteket, harmóniát vinni a hallgatóság szívébe. Ha ez a csoda létrejön, bárhol éneklünk, szolgálattá nemesül a fellépés!

A kórusban való éneklés alázatosságot követel, a művel és egymással szemben egyaránt. Figyelniük kell az énekeseknek egymásra, végig ott kell lenniük lélekben és értelemmel a mű minden hangjánál…, míg mi alakítjuk a hangokat, azt hiszem, sokat alakulunk mi magunk is, egyénekként is és közösségként is.

Ezek a betűk és szavak nem adhatják át azt az örömöt, amit egy szép hármashangzat megszólalásakor érzünk…, hiszen, ahol elfogy a szó, ott kezdődik a zene.

Bízunk benne, hogy ebből az örömből jut a hallgatóságunknak is !

Hajtman Ildikó karvezető

(Kedves Olvasó, ez itt a reklám helye, kérem a nagy betűs részt tekintsék meghívónak, kiváltképp férfi testvéreink !! Szeretettel várunk minden érdeklődőt, s higgyék el: elég az érdeklődés, a jókedv, az éneklés szeretete; a kotta olvasása nem “felvételi követelmény” !)